A Szeptember-December Távkapcsolat alakulása 2020-ban

2020-ban a távkapcsolati előrejelzés felemásra sikerült.

A mintázati szabályszerűségek alapján a módszer sikeresen kiválasztotta az 1995-től fennálló AMO-fázis eddigi 25 decembere közül a 2012-es évit, mint amelyikhez a 2020-as december átlagos légnyomása valószínűleg majd a legjobban hasonlítani fog. A sikeresen előrejelzett légnyomási helyzethez társított hőmérsékleti előrejelzés azonban már sikertelennek bizonyult.

1995-től 2020-ig a decemberi átlagos légnyomás a következő volt:

A 2012-es december a 2-es klaszterbe tartozott, amely alapján az előrejelzett decemberi közép-európai hőmérsékleti anomália intervalluma (-1 … +1) °C volt. A valóság +2,3 °C lett.

Azaz egy átlag közeli hőmérsékletű december helyett egy átlagosnál szignifikánsan enyhébb.

Egy ilyen sikeres légnyomás előrejelzést – amelynek (a távkapcsolat ismerete nélküli) esélye 1:25-höz volt, és bekövetkezett –, hogyan követhetett egy ennyire sikertelen hőmérsékleti projekció? 

A választ a 2012-es és 2020-as esetek összehasonlításán keresztül érthetjük meg, a levonható tanulságok a módszer továbbfejlesztését is segíteni fogják.

     A légnyomás-anomália, az átlagos légnyomás és a felszíni hőmérséklet-anomália 2012 és 2020 decemberében

1. Az áramlásirány fontossága, avagy amikor kis légnyomás-eltérés az előrejelzéstől nagy hőmérsékleti hibát okozhat

Közép-Európában az átlagosnál hidegebb december csak a hónap átlagában északi, északkeleti vagy keleti áramlás mellett lehetséges, leszámítva nagyon ritkán előforduló, nagyon erős hidegpárnás vagy a szintén nagyon ritka hideg délkeleti irányítású eseteket. Egyéb irányok esetén enyhe a hónap.

A keleti, a délkeleti, az északi és az északnyugati irányoknál van tehát nagyobb esély – a várt átlagos áramlásiránytól csak kis eltéréssel is – előjelhibára. Ez esetekben az előrejelzés megbízhatósága kisebb, mint a másik négy (északkeleti, nyugati, délnyugati, déli) iránynál, mert utóbbiaknál kis eltérés mellett is ugyanolyan előjelű hőmérsékleti anomália következik be.

(Az a tény, hogy a 2-es klaszterbe eső esetek átlaga átlag körüli hőmérsékletet ad decemberre, alátámasztja ezen esetcsoport „billegő” jellegét.)

2020-ban keleti áramlást valószínűsített az előrejelzés – délkeleti lett. Ennek a kis eltérésnek a közvetlen oka egyrészt az volt, hogy mind az észak-, északkelet-európai magasnyomás maximuma, mind a Brit-szigetek környéki alacsony nyomás minimuma 4-4 hPa-lal alacsonyabb lett, mint 2012-ben volt, azaz az anticiklon gyengébb, a ciklon pedig erősebb. Másrészt pedig – és talán ez lehetett a döntő –, míg 2012-ben egyetlen pozitív anomália középpont volt messze északon, addig idén délkeletre nyúló kis gerinc terelte délebbre a hideg levegőt. A hideg levegő 2012-ben át tudott jutni az Uralon, majd nyugat felé tovább terjeszkedett, 2020-ban ugyanakkor az Ural déli lábánál halmozódott fel – és közben délkeleti, déli áramlással folyamatosan érkezhetett az enyhe levegő, fel, egészen a Skandináv-félszigetig. 

Dehát ez a forgatókönyv nem volt benne a „pakliban”?

Sajnos nem. Az alkalmazott statisztika a klaszter öt tagjára épült. És ez a kis esetszám most visszaütött. Tanulság:

2. Az esetszám-növelés fontossága

Mostantól ezért bekerülnek majd a „pakliba” 1895-től az aktuálisan várt decemberi légnyomási elrendeződéshez hasonló decemberi esetekhez tartozó hőmérsékleti értékek is. Az esetszám növelése az előrejelzés megbízhatóságát fogja növeli.

3. A melegedő trend figyelembe vétele

Végezetül, mivel az AMO-fázis második fele (2008-2020) másfél fokkal melegebb volt, mint az első (1995-2007), ezért a jövőben az 1981-2010-es helyett az 1991-2020-as éghajlati normállal lesz célszerű számolni.